Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási és azonosító rendszer.

KAR adatszolgáltatás teljesítése a következő esetekben szükséges:

- Az ügyfél valamely tevékenységére, környezetvédelmi objektumára vonatkozóan környezetvédelmi adatszolgáltatás (pl. hulladék éves jelentés, LAL és LM bejelentés, FAVI jelentés) teljesítésére kötelezett, és még nem rendelkezik KÜJ és KTJ azonosítókkal.

- Az ügyfél - valamely tevékenységéből vagy objektumából adódóan – engedélykérelmet, szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet nyújt be (pl. légszennyező pontforrás üzemeltetési engedélykérelme, vízjogi engedélykérelem) és még nem rendelkezik a szükséges KÜJ és KTJ azonosítókkal.

- Az ügyfélre vagy valamely környezetvédelmi objektumára vonatkozóan a KAR rendszerben rögzített adatokban változás következik be, amelynek átvezetése szükséges (ez esetben a KAR adatlapokat a - későbbiekben ismertetésre kerülő - változásjelentésre vonatkozó kritériumoknak megfelelően kell kitölteni). Nem szükséges azonban változásjelentést benyújtani az ügyfél vagy valamely környezetvédelmi objektum megszűnése esetén (lásd a továbbiakat).

Környezetvédelmi Ügyfél Jel (rövidítése KÜJ), Környezetvédelmi Terület Jel (rövidítése KTJ):

Környezetvédelmi adatszolgáltatás teljesítéséhez valamennyi ügyfélnek ügyfél (KÜJ) és objektum (KTJ) azonosítókkal kell rendelkeznie, ezért ha az azonosítók még nem állnak rendelkezésre, a környezetvédelmi adatszolgáltatás beküldését megelőzően KAR adatszolgáltatást kell beküldenie és ezzel a szükséges KÜJ és KTJ azonosítókat meg kell kérnie. A KÜJ azonosító az ügyfelet, a KTJ azonosító pedig a telephelyeket és egyéb objektumokat azonosítja.

Hulladék Információs Rendszer (rövidítése: HIR):

A hulladék termelője, birtokosa és kezelője a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény 51. § (1) bekezdése szerint köteles a tevékenysége során keletkező, más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást vezetni, és ezekről az illetékes környezetvédelmi felügyelőség részére rendszeres adatszolgáltatást tenni. Az adatszolgáltatás során beküldött adatlapokat a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) dolgozza föl.

Rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő:

ü a gazdálkodó szervezetnél (nem a telephelyen!) foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy

ü a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja

- veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot

- nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot

- nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-ot

Levegőtisztaság-védelmi bejelentés:

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés köteles diffúz forrásra az üzemeltető köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Cégünk segítségére lehet e kötelezettségek teljesítésében, ugyanis vállaljuk:

• Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés elkészítését, amelyet az újonnan létesített légszennyező forrásokra a használatbavételi engedélykérelemmel együtt kell teljesíteni (rövidítése: LAL és LAL/V, utóbbi az ózonkárosító anyagokra vonatkozik);

• Légszennyezés mértéke éves bejelentés (rövidített elnevezése: LM) elkészítését.

Felszíni vízminőség-védelmi bevallás:

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 30.§-a szerint az önellenőrzésre kötelezett kibocsátó köteles a szennyvíz kibocsátási jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről adatot szolgáltatni és a 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapokat kitölteni és évente összefoglaló jelentést készíteni. A vízminőség-védelmi alapbejelentést (rövidítése: VAL) csak az abban szereplő jellemzők változása esetén kell ismételten beküldeni a vízminőség-védelmi éves bejelentéssel (rövidítése: VÉL) együtt a tárgyévet követő év március 31-ig.

Felszín-alatti vízminőség-védelmi bevallás:

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet írja elő A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszerének (FAVI) működtetését, amely a felszín alatti vizek minőségére, az azt érintő tevékenységekre, és azok hatásaira vonatkozó adatok nyilvántartására és kezelésére szolgáló információs rendszer. Három alrendszerből áll: a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségét érintő tevékenységek (FAVI-ENG), a szennyezett területek és kármentesítések (FAVI-KÁRINFO), valamint a vízminőségi monitoring adatainak fogadására, tárolására és kezelésére szolgáló (FAVI-MIR) részekből.